Szekszárd főterén, a Béla téren bukkantak rá a régi római város, Alisca romjaira. A teret keletről a régi Vármegyeháza, hazánk egyik legszebb klasszicista vármegyeháza zárja. Az épülettömböt 1836-ban adták át a városnak, az esemény emlékét a belső udvaron látható tiszafák őrzik. Ugyanitt találjuk a 11. századi bencés apátsági monostor, a köré emelt vár és rendház maradványait, melyet I. Béla király építtetett. Az itt látható márványtábla arra emlékeztet, hogy innét indult II. Lajos Mohácsra. A régi vármegyeháza kertjében találjuk az ország egyetlen szabadtéren álló borkútját, melynek csapjaiból kivételes alkalmakkor szekszárdi bor folyik. A téren láthatjuk a névadó I. Béla király szobrát. A Béla tér másik nevezetessége az 1805-ben épült copf stílusú Szent László-templom, Közép-Európa legnagyobb egyhajós katolikus temploma. A templommal szemben láthatjuk az 1753. évi pestisjárvány elmúlásának emlékére emelt Szentháromság-szobrot.

A teret nyugatról a Városháza impozáns épülete zárja. A Béla térről nyíló Babits Mihály u. 13. szám alatt született az utca névadója, a 20. századi nagy magyar költő és műfordító, Babits Mihály. Az 1783-ban épült ház udvarán a költő bronz szobra fogadja a vendégeket. A házban Emlékmúzeum várja a babitsi költészet kedvelőit, akik gyermekkori és írásos emléktárgyakat, képeket, valamint bútorokat tekinthetnek meg.

Menjünk el a Szent István térre! A fákkal és bokrokkal teli térre érve szökőkutak és történelmi emlékművek fogadják a járókelőket. A Szent István tér 20. számú épülete az egykori zsinagóga, melyben ma a régészeti és néprajzi kiállításoknak és nívós hangversenyeknek otthont adó Művészetek Házát találjuk. Ha tüzetesebben szeretnénk megismerkedni a városnak és környékének több ezer éves történelmével, látogassunk el a Széchenyi tér 26. szám alatt található Wosinsky Mór Megyei Múzeumba! Az épület bejárata előtt a múzeum egyik alapítójának, Wosinsky Mór apátplébánosnak a bronzportréja áll. A múzeum helytörténeti és régészeti kiállításain Tolna ősemberek által lakott vidékeinek leleteit tekinthetjük meg.

Folytassuk sétánkat és keressük fel a közeli Garay teret! A tér névadója Szekszárd egyik híres szülötte, Garay János költő. Neki köszönhetjük, hogy Háry János alakja bekerült a magyar irodalomba. A tér közepén a költő Párizsban öntött bronzszobrát láthatjuk. A tér 4. számú épülete ad helyet Magyarország egyetlen német nyelvű színházának, a Deutsche Bühne Ungarn-nak. A Bocskai utcában találjuk az 1758-ban épült Remete kápolnát, mely híres Kisasszony-napi búcsújáró hely. A kápolna történetének egyik érdekessége, hogy 1865-ben még Liszt Ferenc is felkereste a nevezetes napon. Szekszárd barátságos hangulatát fokozza a városban csordogáló Parászta-patak. Ha átmegyünk a patak hídján, eljutunk az Újvárosba, ahol a parasztpolgári építkezés emlékei köszönnek vissza. Ha tovább folytatjuk utunkat, érdemes felkapaszkodnunk a Kilátóhoz! A város legmagasabb pontjáról nemcsak a várost csodálhatjuk meg madártávlatból, hanem a környező településeket is. Jó idő esetén elláthatunk a tolnamözsi templomig, sőt egészen a sárközi községekig: Decs, Öcsény, Sárpilis és Alsónyék tájai még így a messzeségből is lenyűgöző hatást nyújtanak!

Érdemes ellátogatnunk a Széchenyi u. 36-40. szám alatti Augusz-házba, melyet Augusz Antal báró építtetett. A híres épületben négy alkalommal is járt Liszt Ferenc, a világhírű zeneszerző és zongoraművész, akinek olyan ismert zeneművei keltek itt életre, mint a VIII. magyar rapszódia. A művész emlékét az épülettömb falán látható emléktábla őrzi, zongoráját és szoborportréját a régi vármegyeháza emeletén berendezett Liszt Ferenc-emlékkiállításon tekinthetjük meg. Az Augusz-ház legrégebbi részében még II. József is járt.