vagy
  Vissza a nyitólapra |  Impresszum
Hírlevél    Marketing hírlevél
Balaton Turisztikai Régió | Budapest-Közép-Dunavidék Turisztikai Régió | Dél-Alföld Turisztikai Régió | Dél-Dunántúl Turisztikai Régió | Közép-Dunántúl Turisztikai Régió | Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió | Tisza-tó Turisztikai Régió | Észak-Alföld Turisztikai Régió | Észak-Magyarország Turisztikai Régió |
|

Bánhida története, látnivalói
 

1947. október 10-én négy szomszédos község - Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya - egyesítésével született meg hazánk legnagyobb bányászvárosa: Tatabánya. Ismerkedjünk meg az egyik előtelepülés, Bánhida történetével!

Bánhida névadója valószínűleg a személynévként használt bán méltóságnév, valamint az Által-éren itt keresztülvezető híd lehetett.

A kedvező természeti értékeknek köszönhetően a terület már ősidők óta lakott. Ezt bizonyítják a község területén feltárt avar kori falu maradványai, ahol honfoglaló őseink használati tárgyai: kopják és vaskengyelek kerültek a felszínre.

A Kézai Krónika szerint 907. júliusán a honfoglaló magyarok Bánhidán aratták első győzelmüket.
Lássuk, hogyan beszéli el a dicső győzelmet a krónika: "... Ezt a Zvatapolugot a magyarok Erdély és Hung folyó felöl jövén, különböző ajándékokkal édesgetve és követek által kikémlelve, látva katonaságának készületlen voltát, Tata mellett, Bánhidánál egy helység mellett, melynek romlása a mai napig is látszik, hirtelen megtámadták, s egész seregével együtt megölték, és így kezdtek uralkodni Pannonián, melyet ő terjeszkedésével nagyobbított."

Honfoglaló őseink győzelmére a Kő-hegyen felállított milleniumi Turulmadár-szobor emlékeztet.

Első írásos emlékünk a községről 1288-ból, IV. László okleveléből való. Az okirat arra kötelezi a Pestről és Budáról itt áthaladó kereskedőket, hogy fizessenek adót az esztergomi káptalan részére.

Ezek után már többször is találkozhatunk Bánhida nevével: hol magyar, hol török, hol pedig Habsburg birtokként. Érdekesség, hogy az 1715. évi népszámlálás "tíz jobbágyot, tizenhat zsellért talált, kik 45 és fél köblös szántót" műveltek.

Történelmi kalandozásunk végeztével sétáljunk el a Gellért térre, ahol román stílusú Római Katolikus Templom fogadja az arra járót. A pompás építmény egyik oldalkapuja Árpád-kori templom maradványa, szószéke pedig a Majkon élő kamalduli szerzetesek kolostorát díszítette egykor.

Szintén Bánhidán található a Lapatári-malom, melyet 1753-ban építettek Fellner Jakab tervei szerint. Noha a barokk épületet átépítették azóta, jellegzetes hangulatát mind a mai napig megőrizte.

 

Vissza