vagy
  Vissza a nyitólapra |  Impresszum
Hírlevél    Marketing hírlevél
Balaton Turisztikai Régió | Budapest-Közép-Dunavidék Turisztikai Régió | Dél-Alföld Turisztikai Régió | Dél-Dunántúl Turisztikai Régió | Közép-Dunántúl Turisztikai Régió | Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió | Tisza-tó Turisztikai Régió | Észak-Alföld Turisztikai Régió | Észak-Magyarország Turisztikai Régió |
|

Kis Jankó Bori
 

A csodaszép matyó hímzések megálmodói az úgynevezett íróasszonyok voltak, akik saját elképzeléseik alapján tervezték, illetve rajzolták előre (népiesen szólva írták) a mintákat.
Így születtek meg a szebbnél-szebb, színesebbnél-színesebb virágok: tulipánok, szűr rózsák, matyó rózsák, tulipán rózsák, bimbók, csillagok, levelek és folyondárok.

A "százrózsás íróasszony"-ként is sokat emlegetett Kis Jankó Bori (1876-1954), a matyó népművészet legismertebb képviselője volt.

Kis Jankó Bori szűcs nagyapjától és édesanyjától tanulta el a régi motívumokat, melyeket később kivételes tehetségével továbbgazdagított. Kertje mindenféle virágtól pompázott, s azok locsolgatása közben jöttek meseszép ihletei.

Mint azt mondotta:

"Most újítottam egy szép rózsát ezekről a krizantinokról, meg görgináról ... leloptam ceruzával egy papirosra, így már van százféle rózsám."

Bori néni halála napjáig rajzolta a csodaszép virágokat, kezei közül valódi népművészeti remekek kerültek ki. Ő volt a matyó hímzőművészet koronázatlan királynője, s az állami kitüntetéseken túl elnyerte a "népművészet mestere" címet. Híre még életében bejárta a világot.

Kis Jankó Bori "százrózsás" örökségét, a hímző kultúra legszebb darabjait, hagyatékát, valamint a summások életmódját bemutató lakáskultúra emlékeit a Bori néniről elnevezett utca 22. számú házában, a Kis Jankó Bori Emlékházban tekinthetjük meg. Ebben a házban látta meg a napvilágot a híres hímzőasszony, berendezése hűen tükrözi, hogy a páratlanul gazdag hímzéskultúra ellenére, milyen nagy szegénységben éltek itt az emberek.

A ház nem sokat változott Bori néni születése óta, csak az ablakokat és az ajtótáblákat készíthették később. A konyhában még ott láthatjuk a korabeli háztartási edényeket, a zsírosvindőt (zsír tárolására használatos edény), a gerebent (gyapjú- és rostfésülésre használt, lapát alakú, nyeles faeszköz), a mángorlót (hengeres ruhasimító eszköz, a vasaló őse) és a csobolyót (víztartó edényke). A szobába lépve a falakat díszítő mázas tányérok, cserépkancsók, színesre festett puhafa bútorok, köztük egy 1882-ből való matyó láda fogadja a látogatókat.

Bori néni hátrahagyta gazdag örökségét az utódokra is, akik a háromévente megrendezett Kis Jankó Bori Országos Hímzőpályázat és Kiállításon bizonyíthatják tehetségüket. A nagy hírnévnek örvendő hímzőpályázatra legközelebb 2007-ben kerül sor.

 

Vissza