| |  Pécs - a mediterrán hangulatú város Magyarország déli részén, a Mecsek hegység lábánál fekszik. Az i.sz. 2. század elején létesült Pécset a rómaiak még Sopianaenak nevezték, a 19. század közepétől azonban már három nyelven is "az öt templom városa"-ként említik.
A baranyai megyeszékhely, színes kultúrájával, különleges művészeti fesztiváljaival az ország szellemi életének egyik legjelentősebb központjává nőtte ki magát. A kora tavasszal virágzó mandulafák, a belváros termő fügebokrai, néhol dimbes-dombos, zegzugos utcácskái egy csodálatos, mediterrán klímájú vidékre emlékeztetnek. A város különös varázsát emeli, amikor langyos nyári estéken az éttermek és a kávéházak kitelepednek az utcára. Mindenütt halk moraj, csak egy-két hangosabb kacagás töri meg az idillikus csendet.
A barokk belváros gyönyörű épületei között sétálva érezni, hogy Pécs igen gazdag történelmi múlttal bír. Nézzük, mit érdemes feljegyezni útinaplónkba?
|
 Fontos döntéseknek és eseményeknek volt a színhelye Pécs városa. Tudta, hogy 1064-ben itt koronázták meg Salamon királyt? Európa egyik legjelentősebb humanista költője pedig, a Janus Pannonius néven közismert Csezmiczei János 13 évig élt püspökként a városban.
Pécs a kulturális művelődés terén mindig is az élen járt. Nem kevesebbet mondhat el magáról a város, minthogy itt született meg az első magyarnak mondható irodalmi alkotás! Mór püspök 1060-ban írta meg a két lengyel remete, vagyis András és Benedek legendáját.
1367-ben Nagy Lajos király itt alapította meg az első magyar egyetemet, mely azóta is hallgatók népes táborával büszkélkedhet. 1440-ben pedig Pécset nyílt meg az első magyar nyilvános könyvtár. A könyvespolcokon akkor még 300 kötet sorakozott büszkén!
A helyi művészeti élet is nagy jelentőséggel bír. A magyar művészet olyan kiemelkedő alakjai öregbítik a város hírnevét, mint Amerigo Tot, Csontváry Kosztka Tivadar, Victor Vasarely, vagy a Zsolnay család.
|
 1852-ben itt nyitotta meg kapuit a Zsolnay Porcelángyár. Az azóta eltelt években bizony messze földön is megismerhették a csodálatos motívumokkal díszített Zsolnay porcelánokat. A gyár történetének legragyogóbb fejezete Zsolnay Vilmos nevéhez fűződik, aki hosszú évek fáradhatatlan munkájával az európai kerámiagyártás élvonalába állította a magyar kerámiát.
Az Irgalmas-rendiek temploma előtt áll a város egyik különlegessége, Zsolnay Miklós híres eozin kútja. A kúton látható kifolyók ökörfejei a "nagyszentmiklósi" aranyleletek mintájára készültek.
|
| |
