vagy
  Vissza a nyitólapra |  Impresszum
Hírlevél    Marketing hírlevél
Balaton Turisztikai Régió | Budapest-Közép-Dunavidék Turisztikai Régió | Dél-Alföld Turisztikai Régió | Dél-Dunántúl Turisztikai Régió | Közép-Dunántúl Turisztikai Régió | Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió | Tisza-tó Turisztikai Régió | Észak-Alföld Turisztikai Régió | Észak-Magyarország Turisztikai Régió |
Szállás | Vendéglátás | Program | Vissza |
Mecseknádasd

- a Kelet - Mecsek kapuja -


Bemutatás
 

A Mecsekben - Faragó Ferenc fotójaMecseknádasd - az 1900 lakosú, festői szépségű település a 6-os számú főútvonal mentén, Baranya megye keleti részén található. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet lankái közt fekvő barátságos község ideális kirándulóhely a természetjáróknak és a falusi turizmus szerelmeseinek.

A csodálatos környezettel büszkélkedhető településnek már a neolit korban is voltak lakói, sőt a római birodalom idején a községen vezetett át az Eszéket (Mursa) Pécset (Sopianae) és Budát (Aquincum) összekötő kereskedelmi és hadiút.

A Mecsek erdőkben gazdag dombhátai és hegyoldalai, rétekkel borított lankái az év minden szakában kirándulásra csalogatnak. A napsütötte lejtők ezüst-hársai, a domboldalra felkapaszkodó tölgyesek, a fák közt csordogáló patakok, a friss levegő, az aláhulló levelek, és a talpunk alatt susogó avar felejthetetlen élménnyel gazdagít minden arra járót! A turista útvonalakon bárki nekivághat az érintetlen természet felfedezésének, s ha elfáradnánk, gyönyörű környezetben pihenhetünk meg.

A Horgásztó - Faragó Ferenc fotójaNem hiába barátságosak az itteni emberek, hiszen tökéletes harmóniában élnek a természettel. A mindig mosolygó helybéliek megőrizték jellegzetes német tájszólásukat, hagyományaikat, sőt népi mesterségeiket is! Valósággal virágoznak a kismesterségek: borosgazdák, asztalosok, kőfaragók, fafaragók, bognárok, kádárok és bőrdíszművesek szorgoskodnak rendezett portáikon. S ha épp nem dolgoznak, hát vigadnak! Egy kis szerencsével mi is belecsöppenhetünk egy-egy vigadalom kellős közepébe: legyen szó disznóvágásról, vagy szüreti mulatságról!

Kellemes sétákat tehetünk a hegy aljában megtelepedett kis községben is, melyet a Mecsekből aláereszkedő Öreg-patak szel ketté. A barátságos, mediterrán jellegű utcákat járva mindenfelé a népi építészet emlékeit és több száz éves műemléképületeket láthatunk. Mindenütt takaros házak, virágos udvarok.

Utca - Faragó Ferenc fotójaA 6-os főútvonaltól nem messze, egy dombtetőn találjuk a község első plébániatemplomát: a Szent István kápolnát és a hozzá tartozó temetőt. Az 1770-es évektől kezdve a Szent György-templom kapta meg a megtisztelő szerepet, a Szent István kápolna pedig, mint temetőkápolna maradt meg a község életében. A napjainkban is látható kápolna a 13. században, egy kora Árpád-kori kistemplom alapjaira épült. A román és gótikus jegyeket egyaránt tartalmazó templom belsejét Zsigmond-kori falfestmények maradványai díszítik, melyek szentek életét ábrázolják. Kevesen ismerik a kápolnához kapcsolódó mondát, mely szerint e szent hely közelében sebezte halálra Imre herceget egy vadkan.

A község főterén, a Szentháromság téren áll a korábban említett Szent György plébániatemplom. Az 1770-es években felszentelt barokk templom oltárképei valószínűleg Dorfmeister, esetleg Maulberts munkái.

Lenyűgöző látványt nyújt a Kálváriadomb és kápolna, mely 1812-ben, a hívek adakozásának köszönhetően épült fel.

A délre néző domboldalon magasodó barokk stílusú Püspöki Kastélyt Klimo György pécsi püspök építtette fel 1751 és 1753 között. Az impozáns épület érdekessége, hogy Szcitovszky János pécsi püspök meghívására 1846. október 24-én itt szállt meg a világhírű zeneszerző, Liszt Ferenc, aki a kastélyban komponálta első magyar férfikari művét.

A nem mindennapi látogatás emlékét a kastélyban látható Gebauer Ernő falfestmény és az épület előtt álló Varga Imre Liszt Ferenc-mellszobra őrzi.

A Kálváriadomb - Faragó Ferenc fotójaA kastély mellett áll a kétszintes barokk épület, a Magtár, melyet még Klimo György pécsi püspök ideje alatt építettek. A hatalmas sárga épület műemlékvédelem alatt áll.

A falu területén két középkori várrom is található: a Várhegy és a Réka-vár.

Rövid erdei séta vezet az Óbányai-völgy bejáratánál található középkori Réka-vár maradványaihoz, melynek keletkezése és pusztulása is vitatott. Az egykor 200 méter hosszú, terméskőből épített vár valószínűleg illír vagy kelta eredetű. A vár pusztulásának körülményei a mai napig ismeretlenek, egyes feltételezések szerint egy véletlen tűzvész martalékává lett, de nem zárható ki az a feltevés sem, hogy a mohácsi csata idején romboló törökök pusztították el. A kutatások során feltárt várudvar és a toronyépület maradványai egyes helyeken még most is állnak, ám a romok többségét a vidék lakossága hordta szét lakóházaik építéséhez. A hegytetőn kereszttel jelzett várrom Skóciai Szent Margit szülőhelyeként vált hazánkban és Skóciában is ismertté.

Mecseknádasdi Ház - Faragó Ferenc fotójaA másik vár, valamint egy a török kor előtt is álló három hajós templom romjai a 6-os főútvonal észak-keleti oldalán, a Schlosbergen, vagyis a Várhegyen láthatók. A nagyméretű templom maradványai a 14. századból maradtak ránk.

A Munkácsy utcában, az egykori Gungl-kocsmában találjuk a Német Nemzetiségi Tájházat, melynek kiállított tárgyai a 18. század elején Hessenből betelepült német lakosság életmódját, népi építészetét mutatja be. A tornácos parasztház kiállításain megismerhetjük a hesseni németek hagyományos mesterségeit, megtekinthetjük a helybéli iparosok munkáit. A tájház néprajzi kiállításai: Fejezetek Mecseknádasd történetéből; Fagerenda-vázas építkezés a dél-dunántúli németeknél; A mecseknádasdi és óbányai fazekasság; Paraszti enteriőr Baranya német falvaiból; A kisújbányai, erdősmecskei, szászvári és mecseknádasdi faeszköz- és klumpakészítők, kádárok szerszámkészlete és termékei; Egy pécsváradi mézeskalácsos és gyertyaöntőműhely.

Láthatják, a vadregényes környezetben megbúvó település mindig és mindenkor szeretettel várja vendégeit!

Mecseknádasd képekben