vagy
  Vissza a nyitólapra |  Impresszum
Hírlevél    Marketing hírlevél
Balaton Turisztikai Régió | Budapest-Közép-Dunavidék Turisztikai Régió | Dél-Alföld Turisztikai Régió | Dél-Dunántúl Turisztikai Régió | Közép-Dunántúl Turisztikai Régió | Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió | Tisza-tó Turisztikai Régió | Észak-Alföld Turisztikai Régió | Észak-Magyarország Turisztikai Régió |
Szállás | Vendéglátás | Program | Vissza |
Tatabánya

- egy bányásznemzet nyomdokában -


Bemutatás
 

Tatabánya - a 75 ezer lakosú város csodálatos környezetben, a Vértes és a Gerecse hegység közötti völgyben, a Kő-hegy lábánál fekszik. A nagy múlttal rendelkező település 1950 óta Komárom-Esztergom megye székhelye, 1991-től pedig megyei jogú város.

Tatabánya hosszú éveken át volt a magyar szénbányászat egyik központja, nem túlzás azt állítani, hogy a település majd minden lakójának valamelyik őse bányász. A szénbányászatáról nevezetes várost napjainkban mégis a közeli falvak szépsége, a kedvező természeti adottságok, a vadakkal teli erdők, hegyvidékek, barlangok, sziklák és víznyelők teszik vonzóvá. Romantikus sétákra csalogatnak a szomszédos várak: a Vitány-vár, a Gerencsér-vár, a Gesztes-vár, valamint az őskori leleteiről és legendáiról is nevezetes Szelim-barlang.

A környéken talált régészeti leletek bebizonyították, hogy a vidék mintegy negyvenezer esztendeje lakott hely. Megtalálhatjuk itt a jégkorszaki, a késő bronzkori, a népvándorlás-, az avar-, a honfoglalás- és az Árpád-kori népek nyomait, de éltek erre kelták, rómaiak, gótok, sőt longobárdok is.

Hosszú-hosszú oldalakon keresztül mesélhetnénk a település történetéről, mire elérkeznénk a város számára oly jelentős időponthoz: 1947. október 10-hez. Ezen a napon egyesítették ugyanis Alsógallát, Felsőgallát, Bánhidát és Tatabányát - a négy szomszédos községet, s így születhetett meg hazánk legnagyobb bányászvárosa: Tatabánya.

Tatabánya városát csodálatos épületek, rendezett terek, ápolt parkok és utcácskák teszik hangulatossá. Menjünk, nézzük meg milyen lehetőségeket tartogat számunkra a híres bányászváros!

A Népház utcában egy megjelenésében impozáns épület hívja fel magára a figyelmet: a Jászai Mari Színház - Népház.

A Népház épületét 1913 - 1917 között építette a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat. A Népház színvonalas rendezvényei hosszú esztendőkön át elégítették ki a kultúrára és művelődésre szomjas bányászok, valamint az itt élő családok igényeit.

A Jászai Mari Színház 1994-ben vette fel mai nevét. Az országos hírnevű teátrum 1989. október 1-jén költözött a Népház falai közé - akkor még Komárom Megyei Játékszín néven. Az előadásokat már a kezdetek kezdetén hatalmas sikerek koronázták, s hamarosan évente több saját produkciót is színre vihetett a helyi színtársulat.

Kellemes sétára hívogat a Népház körül kialakított szoborpark. A liget hatalmas fái, a sötétzölden csillogó Csónakázó-tó, a fából faragott kapu, a kopjafa és a harangtorony különleges harmóniát áraszt. A természetvédelmi területté nyilvánított park szépségét csak fokozza a tóban megmártózó fűzfa és a víz fölött kecsesen átívelő fahíd látványa. Nem meglepő tehát, hogy a helyiek itt gyűlnek össze és ünnepelnek a város legrangosabb hagyományőrző fesztiválján: a minden évben megrendezésre kerülő Szent-Iván éji karneválon.

Bátran állíthatom, hogy Tatabánya és környéke a Szent-Iván éji karneválon kívül túl is számos kulturális rendezvénnyel várja vendégeit. Nem mindennapi látványosság a város szabadtéri bányászati skanzenje, dél-amerikai indián tárgyakból álló gyűjteménye. Népszerűek a különböző nemzetiségi fesztiválok, zenés-táncos utcabálok, jazztáborok; ezrek kerekednek fel, csakhogy megtekintsék a nagy hírnek örvendő veterán-autó kiállítást.

S ha nem is veterán autóval, de keressük fel az újváros fölött magasodó Gerecse hegységet! Erőnket és kitartásunkat is próbára tehetjük, ha gyalogszerrel közelítjük meg a 350 méter magas hegy tetején álló Turul-emlékművet, Közép-Európa legnagyobb ércmadarát. A Kézai Krónika szerint 907. júliusán Bánhidán semmisítették meg a honfoglaló magyarok Zvatapolug morva fejedelem hadseregét, ennek emlékére állították fel 1907-ben a milleniumi emlékművet. Az emlékműhöz felvezető mintegy hatszáz lépcsőfokból álló út bőven megéri a fáradozást: nemcsak a turulmadár kápráztat el nagyságával, de a kilátás is gyönyörű.

Amennyiben folytatjuk kalandozásunkat a Gerecse hegységben, megtaláljuk a kilátót, ahonnét pompás panoráma nyílik a városra, valamint a hegységben található szőlősökre. A magasból szemlélve Tatabányát érezni fogjuk: ide máskor is visszajövünk!

A bányászváros

A Szelim-barlang

Bánhida története, látnivalói

Alsógalla és Felsőgalla története, látnivalói

 

Gasztronómia
 

Tárkonyos vagdalt