| | Debrecen – a város nevét meghallva kinek nem jut eszébe Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regénye, melyben a kis Nyilas Misi Debrecenben töltött kollégiumi hónapjairól olvashatunk? S bár a szegény sorból jött kisdiák keserű szájízzel hagyta el a várost, Debrecen évszázadok óta felejthetetlen pillanatokkal gazdagítja az ott tanuló gimnazista -, főiskolás - és egyetemista fiatalok éveit.
Az európai hírnévnek örvendő Debreceni Református Kollégiumba nemcsak tanulni térhetünk be, érdemes megnézni az 500 ezer kötetes könyvtárat, valamint az iskolatörténeti és egyházművészeti kiállítást is.
Az iskolatörténeti kiállításon egy eredeti református elemi iskolai tantermet, annak korhű berendezéseit, kézzel festett bútorait, az egykori diákélettel kapcsolatos antik tárgyakat tekinthetjük meg.
Az egyházművészeti kiállításon régi magyar ötvös remekművek, festett templomi bútorok, és hímzett úrasztali terítők láthatók.
A kollégium könyvtárában régiségeket, festményeket és a múlt századból való kísérleti eszközöket őriznek.
A Református Kollégium épületében töltötte diákéveit Csokonai Vitéz Mihály, Móricz Zsigmond, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Arany János, és Medgyessy Ferenc. |
Móricz Zsigmond (1879. július 2. - 1942. szeptember 5.) egy megszeppent, vidéki diák szemével nézve a következőket írta a kollégiumról:
"A kollégium nagy, komor, négyszögű épület. Voltaképpen csak az első része komor, a Nagytemplom felőli ősi épület, a hátulsó három szakasz, amely úgy van építve, hogy az egész egy négyszögű udvart zár be, inkább sivár. De a kisdiáknak elöl-hátul, mindenfelől rendkívül imponál s még bent a coetusban is állandóan valami templomi félelmet érez, amint behallatszik, hogy kopognak a kemény kis cipősarkak a sivatag folyosókon, s hogy zúg be a százezernyi veréb csiripelése az udvaron álló ménkő magas jegenyeakácok lombja közül."
(Légy jó mindhalálig)
Ha már beszéltünk Debrecen híres kollégiumáról, egykori diákjairól, illő megemlíteni igazságáról nevezetes királyunkat, Hunyadi Mátyást (1443. február 24. - 1490. április 6.) is, aki itt töltötte gyermekkorát. |
Napjainkban Debrecen - kétszázezer főt is meghaladó lélekszámával - hazánk második legnagyobb városa, a Tiszántúl gazdasági, tudományos, kulturális és turisztikai központja. Annak ellenére, hogy a település gazdasága folyamatosan fejlődik, kultúrájában, népművészetében megőrizte hagyományait. Az ország ezen térségében ma is élnek olyan népi és kézműves mesterségek, mint a szűrhímzés, a fazekasság, valamint a kedvelt vásárfiaként is szolgáló mézeskalács és füzéres perec készítés.
Debrecenhez kötődő étkekről lévén szó, bizony nem csak a mézeskalács és a füzéres perec íze (és látványa) miatt érdemes felkeresni a várost, ugyanis számtalan ínycsiklandó ételremek származik Észak-Alföld eme részéről: a vert mézes, a pulykakakas, a debreceni páros, a töltött káposzta, nem is szólva a Debrecen környéki meggyekről, továbbá a közeli hortobágyi puszta pásztorétkéről, a gulyásról. |
A tájjellegű ételek mellett Debrecen rendezvényei, fesztiváljai is országos hírnek örvendenek. Március hónap második felében kezdődik a Debreceni Tavaszi Fesztivál, melynek keretében színes kulturális, zenei, valamint képzőművészeti program várja a vendégeket.
A minden év augusztus 20-án megrendezett Debreceni Virágkarnevál Magyarország egyik legismertebb rendezvénye. A karnevál híre messze száll határainkon túl is, hiszen a több millió szál virág felhasználásával készült virágcsodákat és a cifra virágos kocsikat bemutató fesztivál Európában is egyedülállónak mondható. A virágkarnevált megelőző karneváli hét díjmentesen megtekinthető programjai a város főtérén zajlanak. |
| |
